A MÁV-START Mk48 2008 Balatonfenyves és Imremajor között a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasúton

Ezen a kis nyár végi kiránduláson Székely Viktorral indultunk randomtúrázni. Ismét a BILK-en végzett, ki kellett találni valamit, hát nekem Balatonfenyves jutott az eszembe, mint fókuszpont, mivel számomra ez nem ismert tartomány volt, pedig a MÁV egyik legérdekesebb mellékvonalja. Igen, mellékvonal, hiszen itt még közszolgáltatás keretében billeg a kisvonat, nyáron több, télen kevesebb utassal, de megvan a hivatásforgalmi utazóközönsége, így egyedi arca van a kisvasutak között, ráadásul az egyetlen, amellyel az év minden napján lehet utazni. Miközben hazánk egyik legfiatalabb kisvasútja, a többi hasonló közösségi közlekedési eszköz kikopott a MÁV portfoliójából.

A vasúthálózat létrejötte

Magyarország legtöbb vasútvonaláról alig tud valamit meg az egyszeri érdeklődő, ha csak az internetet böngészi, így a mellékvonalbarátoknak kötelező olvasmány például az Ez a vonat elment... című kiváló történeti összefoglaló. Nem ez a helyzet azonban a kisvasutakkal, amikről egyrészt egy rakás könyv szól, másrészt tele van velük az internet, így a Balatonfenyvesi GV történetét egyszerűen a Wikipediából másolom ide:

A Balatonnagybereki Állami Gazdaság kezdeményezésére 1950. október 13-án kezdték meg a 760 mm nyomtávolságú gazdasági vasút pályájának lefektetését. A lápos, mocsaras területen egymásra merőleges vágányokkal hálózták be. A területen lévő majorságokból mezőgazdasági terményeket, tőzeget és mésziszapot szállított a balatonfenyvesi vasútállomásra.
1953-ban a gőzmozdonyokat felváltották a dízelmozdonyok. 1954-ben Balatonfenyvesen felépítették a mozdonyszínt és a javítóműhelyt. A menetrend szerinti személyszállítás 1956. június 3-án indult meg. 1960. április 1-jén csatolták a MÁV-hoz, mint minden magyarországi gazdasági vasutat. Az 1970-es évektől az áruszállítás mennyisége folyamatosan csökkent. Az 1980-as években turisztikai jelentősége egyre nőtt, ahogy egyre többen látogatták a csisztapusztai termálfürdőt. 1985-ben gőzvontatású nosztalgiavonatokat indítottak Csisztapusztára. 1987-ben az ide vezető szakaszt mintegy 1 km-rel meghosszabbították, hogy még közelebb fogadhassa utasait a fürdő. 1990-ben a többi, csak áruszállításra használt kisvasúti pályaszakaszt üzemen kívül helyezték, vagy felszedték.
2002 szeptemberétől a forgalom csak a felújított Balatonfenyves–Somogyszentpál (39b) vonalon maradt meg. A többi vonalon a közlekedést a rossz pályaállapotokra hivatkozva felfüggesztették. 2012 szeptemberétől az üzemeltető a MÁV-Start Zrt. lett. 2013 júniusában érkezett a vasútra a Kecskeméti Kisvasútról az Mk48 2008 pályaszámú dízelmozdony, egy szintén a Kecskeméti Kisvasútról származó felújított, kerékpárszállításra alkalmas BDa-w 615-8 személykocsi és egy korábban is itt közlekedő, felújított Baw-g kocsi. 2014 augusztusban érkezett a vasútra szintén a Kecskeméti Kisvasútról az Mk48 2013 pályaszámú dízelmozdony. 2015 márciusban érkezett két Jah teherkocsi alvázára épített nyitott személykocsi középső üléssorral, a Nyírvidéki Kisvasútról. 2015 júniusában érkezett a vasútra a Kecskeméti Kisvasútról az Mk48 2022 pályaszámú dízelmozdony.
2015-ben bevezetik a kisvasúton a feltételes megállást (Imremajor, Pálmajor, Somogyszentpál felső), azaz a vonatok csak akkor állnak meg ha van felszálló utas, illetve ha a leszállási szándékot a vonatszemélyzet felé jelezték.

A hálózat

A hálózati térképen látszik, hogy tényleg merőleges vonalakból áll a hálózat, amit a lecsapolt Nagyberek polderei között vezettek el. Próbálták termővé tenni ezeket a területeket, de ez csak részben sikerült. A vasút fővonala a balatonfenyvesi állomástól Imremajoron át Csisztagyógyfürdőig vezető vasútvonal, amin jelenleg a Hunyadi akol deltáig van forgalom. Onnan a kisvonatok a Kéthelyi vonalra fordulnak, majd a Keresztező delta hűlt helyénél a Somogyszentpáli vonalra fordulnak.Ez utóbbi szolgálati hely egy szabványos egyvágányú Grand Union volt, az egymást keresztező vonalakról bármelyik irányba át lehetett járni. Az elágazások majdnem mindig deltavágánnyal épültek, így bármely kis majorságtól bármely másikig lehetett tehervonattal szállítani a takarmányt vagy más árukat. Hunyadi Akol deltánál sajnos mára a deltaágat megszűntették, sima elágazásként működik. A csisztai vonalon még a kilencvenes években utaztam egy balatoni nyaralás során, és nagyon érdekes volt látni a sok deltavágányt, amin régebben a tehervonatok közlekedtek. Könnyű volt odaképzelni a hajdani hatalmas forgalmat. Akkor már csak a táskai delta üzemelt, a többi deltavágány sínjei között már combvastagságú fák nőttek. Mára a táskai vonalat sajnos megrongálták, ezen utaznom se sikerült, de nagyon örülnék, ha a csisztai vonallal együtt fölújítanák, mivel a pincékre alapozva itt lenne a turizmusnak lehetősége. Csisztagyógyfürdő akkor legalábbis semmi érdekeset nem kínált. Ennek ellenére emlékszem, hogy a vonat annyira tele volt, hiába két Bax kocsival száguldott a C50-es, hogy ablakhoz nem is fértem oda, így alig láttam valamit a vasút környezetéből.