Egy ÖBB 1144-es InterCity vonattal Penk és Oberfalkenstein között a Falkensteinbrückén

Volt már szó itt az oldalon az Alpok-Adria vasutak építéséről a Pyhrnbahn kapcsán, ezek egyik legfontosabb láncszeme volt a Salzburg és Klagenfurt környékét összekötő vasútvonal építése, hiszen ez adott közvetlen adriai kapcsolatot Bohémiának. Több nyomvonalváltozat szerepelt itt is, de Bad Gastein polgármesterének sikeres lobbizása, illetve a kedvező, rövid vonalhossz miatt a Giselbahn Schwarzach-St. Veit állomásából kiágazó, a Gasteiner Ache mentén emelkedő, majd a Tauernalagúton át a Mölltalba érkező vonal lett a nyertes. A völgyeket magától értetődően hosszú hágóalagúttal kötötték össze, a Tauerntunnel 8550 méteres hosszával Ausztria egyik leghosszabb vasúti alagútja volt. A vasútvonal terveit a minisztérium vasútépítési igazgatója, Carl Wurmb készítette, az építkezés 1901. június 24-én indult. 1905-ben, igaz, csak helyi forgalomra, megindult a közlekedés Bad Gasteinig, az egész vonalon erre 1909. július 5-ig várni kellett, amikor I. Ferencz József ünnepélyesen átadta az egyvágányú, 25 ezrelék legnagyobb emelkedőjű, 60 km/h legnagyobb sebességre engedélyezett vasútvonalat. A Tauern-Tunnel kezdettől kétvágányúként üzemelt, de így is különleges szellőztetésre volt szükség a gőzmozdonyok sűrű füstje ellen.