A MÁV Nosztalgia kft. - Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum BCmot 422 Sztaravoda-patak és Kovácsműhely között

1891-ben nyílt meg Stockholm egyik szigetén a sokszor csak Skansen-nek nevezett első, szabadtéri múzeum, egyben állatkert, amelyet Artur Hazelius azért hívott életre, hogy bemutassa az ipari forradalom előtti életet Svédország különböző tájain. Később a név köznevesült, főleg Kelet-Közép-Európában, de az eredeti eszme ma is él; a szentendrei Skanzen is a vidéki életet, az egyszerű mesterember és a földműves életét igyekszik bemutatni. De ez egyáltalán nem baj: az ipari forradalom korszakát számtalan múzeum őrzi, így a Műszaki és Közlekedési Múzeum (és különböző egyéb kiállítóhelyei, mint a Ganz-múzeum, az alsóhámori Öntödei múzeum), vagy például az ecsedi láp lecsapolásához használt gépeket bemutató múzeum Szabolcsban. A Skanzenvasútnak viszont az ipari forradalom által nem érintett vidékeken is helye van, hiszen a régi vicinálisok mindennapos figurái voltak a piacozó asszonyok, friss zöldséggel, gombával, vagy épp szutylával (ez a korabeli Frissföl), vagy épp a reggeli vegyesvonat a vágóhídra az élőállítokat szállító emeletes kocsikkal. Ez utóbbi olyan alapvetés volt, hogy Létavértesről vagy Erdősmecskéről még a modern MDmot motorvonatok is csak egy-két állatszállítóval indulhattak hajnalban Debrecenbe vagy Bátaszékre, ahonnan a tartalék persze rögvest a hajdani vásártéri állomásra tolta őket. Ma már nyomát sem találjuk sem a régi, városi vasútnak, sem a létavértesi MD-nek. Az élőállat-szállítás viszont logikus, hogy közútra került: még ezen a rövid távon is jóval nagyobb volt az ideges állatok súlyvesztése, mint a gyorsabb, teherautós technikával.