Végh József: Giselabahn
Mozdonyok: 1110, 1245, 103, 420, 1045, 1670, 2060, 638, 1044, 2066, 111, 4061, 1216
Országok
Albumok ⇩
Atlasz ⇩
Címkék ⇩
Toolbox
Napi képek
|
|
Új albumok
|
Behavazott vonatok Pestszentlőrincen Triglav - Gőzmozdony COVID-vegyes Gőzmozdonnyal a Garam völgyében |
A Giselabahn története
A Giselabahn, vagy másik nevén a Salzburg-Tirol Bahn, Ausztria egyik fontos vasúti fővonala. Teljes hosszában kétvágányú és 15 kV 16,7 Hz-es váltakozó feszültséggel villamosított. A Westbahn folytatásaként, vele megegyező vonalszámon (101) szerepel az ÖBB vasúti térképein és a Kursbuchban. A Wien Westbahnhof-Linz-Salzburg-Zell am See-Wörgl szakaszt Kaiserin Elisabeth Bahn-ként is emlegetik, míg a Zell am See-Wörgl közötti szakasz Brixentalbahn-ként is ismert. A Giselabahn nevet, I. Ferenc József császár második lánya, Gisela Louise Marie után kapta.
1872. november 10-én került aláírásra a Kaiserin Elisabeth Bahn építésével és üzemeltetésével megbízott részvénytársaság megbízása egy Salzburgot Észak-Tirollal összekötő vasútvonal tervezésére. 1873-1875 között zajlott a Salzburgból, Halleinen, Bischofshofenen, St.Johann in Pongaun, Schwarzach-St.Veiton, Zell am Seen, Hochfilzenen, St.Johann in Tirolon és Kiztbühelen át Wörglbe vezető vasútvonal építése. Mivel a Salzburg-Tirol Bahn az egyetlen kelet-nyugati irányú vasútvonal volt és a mai napig is az, ezért rövidesen a megépülte után el is érte a vonal a kapacitása határait, ezért a vasútvonal kétvágányúra való átépítése mellett döntöttek, ami 1915-re teljes hosszában el is készült, amit a vonal villamosítása követett 1925-30 között. A II. Világháború vége felé a Salzburg-Tirol Bahnt súlyos bombatámadások érték. A háború után a károkat gyorsan kijavították, ugyanis mint egyetlen kelet-nyugat irányú vasúti folyosó elsődleges fontossággal bírt az újjáépítés időszakában. A helyzetet az is nehezítette, hogy az ország nyugati részének autópálya kapcsolata sincs a keleti részekkel (és ilyen a mai napig sem épült ki).
Kövesd Nachtstern frissítéseit!
Vagy értesülj azonnal a benbe.hu összes új cikkéről és albumáról a teljes RSS-csatornán!
A vonal kiemelt fontossága egészen 1995.-ig, Ausztria EU csatlakozásáig meg is maradt, azóta viszont a hegyvidéki jellegű vonalvezetése és a kis pályasebesség miatt a kelet-nyugati irányú vonatok inkább a Salzburgot a németországi Rosenheimen át Innsbruckkal összekötő, ún. korridorvonalat használják. A vonal fontos szerepet játszik a regionális közlekedésben és részét képezik az Innsbruck-Klagenfurt, Innsbruck-Graz és a Salzburg-Graz távolsági kapcsolatoknak. A vonal napjainkban, a kelet-nyugati forgalomban inkább csak másodlagos szerepet lát el, de jóval jelentősebb a szerepe a Tauernbahnnal való kapcsolata miatt az észak-déli irányú tranzitforgalomban. Az éjszakai vonatok is használják a vonalat Bregenzből Bécsbe a kedvezőbb menetidő elérése miatt. Az ilyen vonatokon ugyanis a cél nem a rövid menetidő, hanem hogy a hálókocsikban az utasoknak elegendő idő (az egész éjszaka) álljon a rendelkezésükre pihenésre; mellesleg a német pályahasználati díjat is megspórolják ezzel.
A Salzburgból induló, és a Salzach folyó völgyébe vezető vonalszakasz első jelentősebb állomása a bischofshofeni csomópont, itt ágazik ugyanis el az ennstali vonal. 1905-ben nyílt meg a Tauernbahn első szakasza Schwarzach-St.Veit és Bad Gastein között, majd 1909.-től a Tauernbahn egészen Villachig vezetett. Ezzel jelentősen nőtt a vonal forgalma. Wörglnél ér véget a Giselabahn, ahol csatlakozik a Münchent Innsbruckkal és Salzburgot a német korridorvonalon Innsbruckkal összekötő fővonalhoz.
Wörgl város 511 méterre fekszik a tengerszint felett, Tirolban, az Inn folyó jobb partján, 60 kilométerrel Innsbrucktól keletre. A város pályaudvara a nyugati országrész második legnagyobb sínhálózatával rendelkezik Innsbruck után. A Wörgli Főpályaudvar átlagosan több mint 6500 utast és 140 menetrendszerint megálló személyszállító vonatot fogad naponta, ezzel a második legnagyobb forgalmú itt a nyugati országrészben, de a napi áthaladó 430 vonattal már az első helyen áll a forgalom terén.
A wörgli állomást 1858.-ban építették és 1858. november 24-én I. Ferenc József császár adta át az utazóközönségnek. Az 1875. augusztus 6-án megnyíló Giselabahn bekapcsolásával a Tiroli vonalba, 8 évvel Innsbuck előtt vált az első nyugat ausztriai vasúti csomóponttá a kisvárosi állomás. A háború után az állomásépületet kb. 500 méterre arrébb nyugati irányban építették ujjá és 1950-ben átadták, egy évvel Wörgl 1951-es várossá avatása elött. 1995-ben az állomást 100 millió euróból az ÖBB teljesen átépítette.
A Giselabahnnal két részletben ismerkedhetünk meg. Először a múltját idézzük fel, amihez nosztalgiavonatok nyújtanak segítséget, és meglátogatjuk a 150 éves wörgli főpályaudvar évfordulójára rendezett ünnepséget, ahol a vasútvonalon korábban közlekedő mozdonyokat vonultatták fel a rendezők.
A 150 éves wörgli főpályaudvar jubileumi ünnepségén készült fényképek
Végh József felvételei
