A MÁV-START 431 115 Szemeretelep megállóhelyen

Szóval kifotóztam magam, meglett a KISS, és ezzel elég muníciót gyűjtöttem, hogy szükség esetén hónapokig kibírjam szabadidős tevékenység nélkül. Ekkor ugyanis még semmit nem tudtunk a koronavírus magyarországi terjedéséről, úgyhogy három héten át semmi mást nem csináltam, mint dolgoztam otthonról, és kéthetente háromszor elmentem boltba. Azóta is kapok rengeteg kritikát, hogy miért tettem így. A válasz nagyon egyszerű: mert megtehettem. Otthonról dolgozom, egyébként sem keveset. Semmi okom nem volt másokat potenciálisan veszélybe sodorni azzal, hogy elhagyom a lakásomat. És ezt persze nyíltan elvárom mindenki mástól is, aki megteheti.

Ehhez képest sokan annak hallatára, hogy az egyetem nem tart katalógust, elkezdték körbevonatozni az országot, kalauzokkal, munkából hazatérő, home office-ba vonulni nem tudó dolgozókkal teli vonatokon. Szerintem ez felelőtlen, és tönkreteszi azt az erőfeszítést, amit mi tanárok és a diákjaink tesznek, amikor otthon maradnak, bár a laza kijárási korlátozási szabályok miatt persze mindent _is_ lehetne csinálni. De büszkén árulhatom el osztályfőnökként, hogy a diákjaim komolyan veszik a rájuk rótt feladatot. És persze szokásuk szerint nagyszerűek.

Ma már persze tudjuk, hogy Magyarország helyesen kezelte a koronavírus-járványt, amit a képek készültekor még semmi esély nem volt tudni. Azóta megtudtuk. És akkor újra lehet felelős döntéseket hozni. Például a saját tulajdonú gépjárművel nyilván bárki elmehet vonatot fotózni, ha olyan helyen száll ki, ahol tutira senki nincs a közelben, nehogy valaki elterjessze az egyébként elzárt és a vírusnak nem kitett populációkban is.