A ŽSSK EMU 89 0009 Poprádi-tó (Popradské pleso) és Szentiványi-csorbató (Štrbské pleso) között

A kirándulók nem is tudják, milyen érdekesség porzik el mellettük a hóban. Elvégre, ez is piros, mint a többi. A részben a Tatra T3-as villamos dizájnjára hajazó jármű azért nem csak a kékre színezett panorámaablakaival tér el a kistestvértől, hanem például a jóval robosztusabb, valóban vasúti jellegű forgóvázakkal is. Az elektricskát le tudta gyártani a hazai ipar is, az újjáépülő fogaskerekűhöz viszont Svájcból szerezték be a járműveket, amelyek jóval szögletesebb dizájnúak voltak, de a kékre színezett üveg náluk is meg volt. A kevés ajtó inkább a kirándulóforgalomnak felelt meg, már akkor sem az elővárosi közlekedés volt a jellemző itt, bár Szlovákia egyik legsűrűbb és legütemesebb menetrendje alakult ki a Magas-Tátrában lassan. Sajnos a nosztalgiavonaton nem volt nagy tömeg, de a menetrend szerinti vonatok szokás szerint tömve voltak.

Poprádi-tó megálló még télen is népszerű kirándulóhely, de innen akár a magasan fekvő menedékházak, akár a Poprád-folyó egyik forrásának számító Poprádi-tó is fölkereshető a nyári szezonban. A Poprád-folyó speciális helyzetű a Kárpát-medencében: az egyedüli nagy folyónk, amely nem a Dunán keresztül a Fekete-tengerbe ömlik, hanem a Dunajecen és a Visztulán át a Balti-tengerbe. A dunajeci torkolatig 1576 m az esése. A Poprád völgyében vezető vasútvonalon Késmárkig, néha Stará L'ubovnáig erős a személyforgalom a 840-es, GTW motorkocsikkal, és a legtöbb napon tolatós tehervonat is közlekedik rajta. Plavečig viszont csak a tolatós megy el, pedig onnan jó kapcsolat van Eperjes és Muszynán át Lengyelország felé is. Na nem menetrendileg ott sem, csak az infrastruktúra területén.