Az azúrkék (Filjakovszkaja línija) kezdőpontja az Alekszandrovszkíj Szád állomás (Алекса́ндровский сад) Moszkvában, a képen 81-740 sorozatú Ruszics metrószerelvények láthatóak

A Filjakovszkaja línija Moszkva egyik legfurcsább vonala, de legalábbis biztosan az a vonal, ami a legkevésbé sem hasonlít egyetlen másikra sem. Nincsenek mélyállomásai, sőt, jórészt a felszínen vezet, csak félátmérős, tehát a városközpontban van az egyik végállomása (a többi, nem kör alakú vonalnak mindkét végállomása a külvárosban van, mégha ugyanabban a külvárosban is), ráadásul elágazás is van rajta, így egyedi módon nem csak a megfelelő állomás megfelelő peronjára kell állni, hanem a megfelelő irányba induló vonatot is meg kell várni. Mindez azonban nem a véletlen műve, hanem abban keresendő, hogy a vonal eleje a metróépítés első ütemében a mai piros (egyes számú) Szokolnyicseszkaja línijával egyidőben épült meg, annak elágazásaként. Ez az állomás már akkor is megvolt, de akkor persze átjárási lehetőség még nem volt a közeli Bibliotyéka ímeníj Lenina állomásra, hiszen a vonatok ugyanoda mentek, az csak később épült meg. Ezért is lehet látni a fejállomásokon ritka módon továbbvezető síneket, a fotós mögötti irányba ugyanis az alagút folytatódik, mind a piros, mind a sötétkék vonallal kapcsolatot teremtve. Idővel megszűnt a piros vonal elágazásának lenni, és önálló vonal lett, de nem sokáig, mivel a sötétkék (Arbátszkó-Pokrovszkaja línija) vonalat azért kezdték el építeni, hogy egy mélyvezetésű, háború esetén biztonságosabb vonallal ezt a szakaszt kiváltsák. Végül az amolyan zónázó metróként kezdett funkcionálni, így az azúr metró vágányai a külvárosban újra összefonódnak az addigra szintén felszínivé váló sötétkékkel, és Kuncevszkaja állomáson közös peronos átszállást biztosítanak rá. Az azúr (négyes vonal) vonatai csak addig közlekednek, a hármas vonataival lehet továbbutazni Pjatnickoje Sosszé állomásig.
Ezen felül az azúr vonatok járnak az új, felhőkarcolóiról híres Üzleti Negyed (Moscow City vagy Gyelovoj Centr) felé is, egy ide, egy oda alapon. Itt a sokszor átnevezett végállomáson többnyire azt a peront használják a vonatok, amelyiken a fotós áll (ez a déli), az északi peront csak csúcsidőszakban, a vonatok indulási idejeiről és útirányáról kijelző tájékoztat már az átjáró alagutakban.