Aztán metróztunk egy kicsit: ilyen útbaigazítótáblákat kell követni

A metróban nem lehet rutinból közlekedni, minden peronról egy csomó irányba lehet indulni. Többnyire a kijárat nem a peron tengelyében van, mint nálunk, hanem oldalra, valamelyik vágány fölött átlépcsőzve lehet eljutni hozzá, de olyan állomás is van (például a Komszomolszkaja), ahol a kijárat lefelé van. Vigyázni kell az átszállásokkal (ezt szerencsére az alagút falán levő megállólista alatti táblák jól előjelzik), hogy az átszállóhelyeken gyakran nem ugyanaz a neve a két vonal megállójának. Ez persze logikus, mivel a megállók nagyon messze vannak egymástól: nyugodtan lehet tíz percet számolni bármely átszállásra (és akkor mi az Örs vezér tere miatt balhézunk). Itt a hetes, lila vonal (Taganszko-Krasznopresznyenszkaja línija) Kuznyeckij moszt állomásán vagyunk, az átszállást a piros, egyes vonal (Szokoljnyicseszkaja línija) Lubjanka állomása felé jelzi jobbra, és a kijáratot a városba balra (mindkettőt a vágányok fölött). A hangosbemondó nem is a vonalra átszállást mondja be, hanem azt, hogy átszállás a Lubjanka állomásra, amely a Szokolnyicseszkaja vonalon fekszik.