A Pöstlingbergbahn végállomása az erőd IV. tornyában

A Pöstlingbergbahn

A linzi Pöstlingberg az 1830-as évekre vált népszerű kirándulóhellyé, miután katonai okokból a csúcsot letarolták és így megnyílt a kilátás a Duna völgye felé. A korábban is létezett kápolnát is egyre több zarándok kereste föl. Miután a csúcsra épített erődöt 1883-ban demilitarizálták, megnyílt a lehetőség, hogy a területet fejlesszék. A Ritschl és társa komplex fejlesztésben gondolkodott, és 1897-ben megvásárolta az erődöt, majd a frissen alakult Tramway- und Elektrizitäts-Gesellschaft Linz-Urfahr részére átadta azt és megkezdte a vasút fejlesztését. 1898-ban nyílt meg a 900 mm nyomközű, keskeny vágányú, villamosított vasút, valamint a végállomása közelében a Pöstlingbergschlössl hotel és söröző, 1906-ban pedig a Barlangvasút (Grottobahn). A vasút, hogy elkerülje a Mühlkreisbahn vágányainak keresztezését, Urfahr állomástól északra kapott saját végállomást. Kocsiszínként ma is ezt használják, de a hálózat és a végállomás egyik vágánya 2008-2009-ben át lett építve a városi villamos 1000 mm nyomközére, és azóta a Hauptplatzig közlekedik.