A Matterhorn-Gotthardbahn HGe 4/4^II 5 Oberalppasshöhe-Calmot és Nätschen között egy szedett-vedettre sikerült Glacier-Express szerelvénnyel

A Furka-Oberalpbahnról szóló Eisenbahn Journal különszám első fejezetének címe Nehéz kezdeti évek, de igaziból a FO minden éve nehéz volt. Sokat lendített az üzemi mérlegen a hadsereg által kikövetelt téliesítés az Oberalp-hágón, mivel így a Rhône-völgyön kívül még egy viszonylatban, Andermatt és Disentis között is egész évben közlekedhettek a személyszállító-, és alkalmanként a tehervonatok. A személykocsik terén csak 1965-ben sikerült előrelépni, akkor álltak forgalomba a más kisvasutakról (RhB, Brünigbahn, BOB, MOB) jól ismert Einheitswagen I (EW I) kocsik, de az ötven éves eredeti kocsik akkor sem tudtak nyugdíjba vonulni: egy részük tartalék lett (ők kerültek később a DFB-re), másik részük alvázából és forgóvázából pedig az Oberalppass téli autószállító vonatának kocsijai lettek.

A HGe 4/4^II sorozatú mozdonyok

A poggyászmotorkocsik elég sokat segítettek a vontatási helyzeten, de az öreg HGe 4/4^I mozdonyok még mindig forgalomban voltak. A mozdony/poggyászmotorkocsi különbségtétel egyéként szerintem jobbára a járműszerkezet fölépítésére vezethető vissza, hiszen a mozdonynak nevezett 4/4^I-esek ugyanakkora, 2 tonna teherbírású poggyásztérrel is rendelkeztek, mint a Deh 4/4 motorkocsik. Új mozdonyok végül 1985-ben érkeztek, amikor az SBB Brünigbahn-nal közösen adhéziós és fogaskerekű szakaszokon is közlekedni képes mozdonyokat vásároltak. Az FO kívánságlistájában 150 t terhelésű személyszállító- és 350 t terhelésű autószállító vonatok továbbítása volt a feltétel 40 ezrelékes emelkedőben, 110 ezrelékes fogaskerekű szakaszon pedig 130 tonnát kellett elbírniuk. Feltétel volt a távvezérelhetőség is az autósvonatok tolt üzeme és a hómarók miatt.

Az SLM Winterthur és a badeni BBC öt prototípus mozdonyt gyártott, hármat, HGe 4/4^II 101-103 pályaszámokkal és Abt-rendszerű fogasléchez való forgóvázakkal a Furka-Oberalpbahnnak, kettőt, 1951 és 1952 pályaszámon és Riggenbach-fogasléchez a Brünigbahnnak. A mozdonyból 1989-1990-ben szállította az ipar a szériát, nyolc mozdonyt 101 961-968 pályaszámon a Brünigbahnnak, hármat 106-108 pályaszámon a Furka-Oberalpbahnnak, és ötöt 1-5 pályaszámon a Brig-Visp-Zermattbahnnak. A Brünigbahn a prototípus-mozdonyait átadta az FO-nak, ahol 104-105 pályaszámokon, új gyártású, Abt-forgóvázakkal és áttekercselt főtranszformátorral álltak forgalomba (a Brünigbahnon szabványos, 15 kV 16,7 Hz rendszerű felsővezeték van). A Riggenbach-forgóvázak az utolsó két új Brünig-mozdony alá lettek beépítve.