A BDŽ 75 006-7 Marko Nikolov és Tsepina között
Fényképezte: Takács Bence 1661 megtekintés
Térkép: |
|
Nehéz megmondani, hogy melyik a vonal leglátványosabb szakasza úgy, hogy sajnos ebbe a hatnapos túrába nem fért bele utazni a vonalon, és Ãgy például a kesze-kuszán forgolódó, a sokkal ismertebb szerbiai Szargani Nyolcashoz 
hasonló vonalvezetésű nagy vonalkifejtést nem is láttuk, de a vasút első szakaszának jórészét kitevő szurdok a Csepinszka folyó mentén minden bizonnyal benne van a topban. A tervezés 1915-ben indult, hadi okokból, mivel a hegyek szabdalta Bulgáriában a csapatmozgatások rendkÃvül körülményesnek bizonyultak. Eredetileg Nevrokop (ma Gotse Delchev) városáig épült volna a vasút, de a sok évtizeden át húzódó épÃtkezés végére pontot tevő Második Világháború óta nem ért el odáig a pálya. Az Első Világháború végéig még a terep fölmérését sem sikerült befejezni, a nyomvonal kitűzésére csak 1920-ban, az első kapavágásra 1921-ben került sor. A Sarambey utáni füves sÃkság után, Varvaránál kezdődő szurdok már az első szakasz épÃtését megnehezÃtette, a mai Velingrád egyik részének tekinthető Ladzsenéig (Ladzhene, angol átÃrás szerint) csak 1926-ban értek el a sÃnek, a megnyitó augusztus elsején volt. Az ideiglenesen fölvett forgalmú vonalra más kisvasutakról érkeztek a járművek, heti három pár vonat jelentette a forgalmat.
A Csepinóig vezető nagyon rövid szakaszt 1927-ben adták át (ma: Velingrád Jug). 1928. október 27-én, tehát néhány nappal a kép készÃtése előtt 90 évvel nyÃlt meg a Varvara-Pazardzsik közötti elágazó vonal, amit a nagyobb település miatt a vasút fővonalává nyÃlvánÃtottak, ám ez nem sokáig tartott, élete jórészében a végig közlekedő vonatok kiindulópontja Sarambey/Szeptemvri volt. Az avramovói tetőpontot is magában foglaló harmadik, Jakorudáig tartó szakasz 1937-ben nyÃlt meg ideiglenesen, a végleges megnyitásra 1939-ig kellett várni, ekkor viszont egészen Belicáig járhattak már a vonatok. A Belica-Banszkó 1943-ban, az utolsó, Banszkó-Dobrinyiste szakasz pedig 1945. december 9-én nyÃlt meg.
Megjegyzés: a benbe.hu korábbi albumaiban, ahol cirill betűs településnevekkel dolgoztam, ott mindig a cirill Ãrás magyar átÃrása szerint neveztem meg a helyszÃneket, ha saját jogú magyar neve nem volt. Ebben az albumban (és csak ebben) egy kicsit változtatnom kell ezen, aminek az az oka, hogy Bulgária túl európai ország, Ãgy sokan az angol átÃrás szerinti néven keresnék magyar nyelven is a településeket, miközben a kisvasútnak semmilyen magyar nyelvű, magyar átÃrást használó irodalma nincs még, Ãgy a nevek mindenkinek ismeretlenek lennének. A folyó szövegekben viszont, hogy mindenki megismerhesse a települések neveinek helyes kiejtését, maradok a szokásos magyar átÃrásnál, csak a képcÃmek fognak angol átÃrással szerepelni. Az Atlasz és oldalt a térkép alatti cÃmkék ismerik a települések eredeti, cirill betűs neveit is.
Fotó: Takács Bence
Copyright 2005-2024. www.benbe.hu. Takács Bence vasúti fotó-gyűjteménye.