A Steyrtalbahn 498.04 Waldneukirchen megállóhelyen

A Steyrtalbahn kisvasút

Ausztria legelső kisvasútja számos más vasútvonal megépítésének lehetőségét teremtette meg. Sikeressége nyomán számos más helyen épültek költséghatékonyan helyi érdekű vasutak, gyakran igen nehéz terepeken, mint a Mariazellerbahn vagy az Ybbstalbahn. A galéria második részében a Steyrtalbahn múzeumvasútként megmaradt középső szakaszát mutatom majd be.

Ezen a szakaszon nem lesz egyértelmű, miért kellett kisvasutat építeni, de a Steyr Lokalbahnhof és a gersteni átrakó közötti rövidebb, illetve a mai grünburgi végállomás és Klaus an der Pyhrnbahn közötti hosszabb, a Steyr-áttörésen átvezető szakasznál igencsak egyértelmű előnyökkel járt a szűkebb ívsugár és kisebb űrszelvény. A múzeumvasútként szolgáló szakasz is folyóvölgyi több részen, de inkább dombvidéki jellegű. Néhány helyen a kisvasút viszonylag erős gőzmozdonyai így is csak prüszkölve tudnak fölkaptatni.

A vasutat Steyrtalbahnnak hívják, és hosszának közel 95%-a a Steyr folyó völgyében is vezet, ám kezdőpontja nem a Steyr mentén volt története legnagyobb részében. A Steyr folyó Hinterstoder közelében ered, Felsőausztriában, és részben mellette vezet a Pyhrnbahn vonala Klaus és Hinterstoder között. Ott a Steyr már követhetetlenül közeledik a forrásához, ezért a Pyhrnbahn a Teichl völgyében emelkedik tovább a hágó felé. Klausnál egy alacsony dombot átvágva a Pyhrnbahn átkerül a Krems folyó széles völgyébe, és úgy ereszkedik egyenesen Linzbe. Ez kereskedelmileg és a vasútépítés könnyűsége szempontjából is ésszerű döntés volt (eredetileg Klausba Linzből ért oda a vasút HÉV-ként, később épült tovább a Bosruck-alagút felé és lett fővonalúsítva). A Steyrdurchbruch, vagy Steyr-áttörés függőleges mészkő falai komoly problémát jelentettek, ráadásul arrafelé csak a Felső- és Alsóausztria közötti, kevésbé iparosodott határvidékre lehetett eljutni. Ezért épült kisvasút végül.