A Triglav gőzös történetéről az üzemeltető Kisvasutak Baráti Köre Egyesület honlapja, a kisvasut.hu a következőket írja:
A szlovéniai Triglav hegy nevét viselő, 600 mm nyomtávolságú szertartályos gőzmozdony a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum megállapodása alapján, az Emberi Erőforrások Minisztérium jóváhagyásával került a Kemencei Erdei Múzeumvasútra, ahol tavasszal megkezdődik optikai felújítása. A Triglav gőzmozdony 1902-ben épült a müncheni Krauss gyárban 4713 pályaszámon. Első állomáshelye a későbbi névadó Triglav hegy lábánál működő feistritzi erdei vasút volt. 1916-ban a Császári és Királyi Hadsereg Tábori Vasútja (Kaiserliche und Königliche Heeresfeldbahn) vásárolta meg, és állományába vette KKhB RIIId sorozatjellel, 481-es pályaszámon. Az első világháborút követően, a vasút és a környező uradalom akkori tulajdonosa vette meg a KKhB-től, így került a Börzsönybe, az inóci kőbánya, azaz a királyréti uradalom iparvasútjára. A mozdony a műtanrendőri vizsgán (ekkor így nevezték a közlekedési hatósági járművizsgát) a 4-es pályaszámot kapta, de a Triglav név sem veszett el, ma is így ismerik. A kis masina a Börzsöny fakitermelésének és az ekkoriban újra fellendülő kőbányászatnak köszönhetően azonnal a munka sűrűjébe került, s tehervonatok élén szakadatlanul szolgált az elkövetkező évtizedekben. A második világháborús eseményeket és az államosítást követően már csak két gőzös maradt a vasúton. Az egyikük a Triglav volt. Az államosításkor a magyar országos mozdonyjelölésbe illeszkedő pályaszámot kapott: v.356-301. Ez a pályaszám, amit akkor már egy sok évtizede működő jelölési rendszerben adtak ki, azonban igen különleges, mert "Ő" az egyetlen magyar gőzmozdony, aki a sorozatjele elé egy kisbetűt is kapott. Izgalmas, és még be nen végzett, kutatási feladat az ok felderítése. A rendszeres gőzüzem 1962-ben szűnt meg a Királyréti Erdei Vasúton, ezután a Triglav Paphegy állomáson kapott helyet, ahol fűtőkazánként üzemelt, alkalmanként különvonatokat is továbbított. A vasutat ma is üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. jogelődje 1972-ben a mozdonyt fölajánlotta az akkor szerveződő Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút gyűjteményébe, egyben a Közlekedési Múzeum gyűjteményének is része lett. Nagycenken a Kastély állomás mellett található szabadtéri mozdonykiállítás része volt 1974 és 2007 között, Kismaroson 2007-től volt látható.
A felújítás során hamar kiderült, hogy a mozdony üzemképessé tehető, ennek oroszlánrészére Debrecenben került sor az Energoszerviznél, KBK-tagok hathatós közreműködése mellett. Óriási eredmény az egyesület számára, hogy erre a szakmailag rendkívül komoly felújításra és a nosztalgiaüzemben való használatra a tulajdonos Közlekedési Múzeumtól engedélyt kaptak. A Triglav a legöregebb üzemképes kisvasúti gőzmozdony Magyarországon, de összességében is előkelő helyet foglal el az üzemképes gőzösök között.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum - Kemencei Erdei Múzeumvasút v.356-301 Triglav Csarnapuszta és Kőrózsa között
A Dunakeszin gyártott zárt személykocsi eredetileg Királyrét számára készült, és ott akár a Triglavval is közlekedhetett. Később Gemencen át Mesztegnyőre érkezett, ahol 760 mm-es vendégforgóvázakon próbálták használni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A KBK egy megvásárolt Bak-kocsiért cserébe kapta meg, a felújítás pedig az eredeti gyártó DVJ-nél történt lassan, de rendkívül igényesen. Hála a teljeskörű pályafelújításnak, ma már korlátozás nélkül közlekedhet Kemencén, így a hideg időszak alapjárműve, de nyáron is tud segíteni nagy kapacitásának köszönhetően. A mégrégebbi, értékesebb, favázas járművek így csak különleges alkalmakkor kell közlekedjenek.
Rengeteg kisvasúton fotóztam már Svájctól Bulgáriáig, talán ezek a képek is érdekelnek téged:
A Műszaki és Közlekedési Múzeum - Kemencei Erdei Múzeumvasút v.356-301 Triglav Csarnapuszta és Kőrózsa között
A Műszaki és Közlekedési Múzeum - Kemencei Erdei Múzeumvasút v.356-301 Triglav 600 mm nyomtávolságú keskennyomközű gőzmozdonya Feketevölgy mh. és Feketevölgy között
A Műszaki és Közlekedési Múzeum - Kemencei Erdei Múzeumvasút v.356-301 Triglav 600 mm nyomtávolságú keskennyomközű gőzmozdonya Feketevölgy mh. és Feketevölgy között
A Műszaki és Közlekedési Múzeum - Kemencei Erdei Múzeumvasút v.356-301 Triglav 600 mm nyomtávolságú keskennyomközű gőzmozdonya Feketevölgy mh. és Feketevölgy között
10 évvel ezelőtt még az első osztályommal segítettem megépíteni azt a hiányzó három vágánymezőnyi szakaszt (kb. 24 métert), amivel idáig elért újra a Kemencei Erdei Vasút. Később több más projekten, többek között Feketevölgy állomás kezdőponti váltókörzetén is dolgoztunk. Itt az árvíz nem mosta el a pályát, de a természet teljesen visszavette, így rendes közlekedésre nem volt alkalmas, a vonatok a panziótól északra fekvő megállóhelytől tolva közlekedtek Godóvárig.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum - Kemencei Erdei Múzeumvasút v.356-301 Triglav Feketevölgy állomáson