Triglav - Gőzmozdony Kemencén
Ãœzembe állt a fölújÃtott kisvasúti gőzös a Kemencei Erdei Múzeumvasúton.
A Triglav gőzös történetéről az üzemeltető Kisvasutak Baráti Köre Egyesület honlapja, a kisvasut.hu
a következőket Ãrja:
A szlovéniai Triglav hegy nevét viselő, 600 mm nyomtávolságú szertartályos gőzmozdony a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum megállapodása alapján, az Emberi Erőforrások Minisztérium jóváhagyásával került a Kemencei Erdei Múzeumvasútra, ahol tavasszal megkezdődik optikai felújÃtása.
A Triglav gőzmozdony 1902-ben épült a müncheni Krauss gyárban 4713 pályaszámon. Első állomáshelye a későbbi névadó Triglav hegy lábánál működő feistritzi erdei vasút volt. 1916-ban a Császári és Királyi Hadsereg Tábori Vasútja (Kaiserliche und Königliche Heeresfeldbahn) vásárolta meg, és állományába vette KKhB RIIId sorozatjellel, 481-es pályaszámon. Az első világháborút követően, a vasút és a környező uradalom akkori tulajdonosa vette meg a KKhB-től, Ãgy került a Börzsönybe, az inóci kőbánya, azaz a királyréti uradalom iparvasútjára. A mozdony a műtanrendőri vizsgán (ekkor Ãgy nevezték a közlekedési hatósági járművizsgát) a 4-es pályaszámot kapta, de a Triglav név sem veszett el, ma is Ãgy ismerik.
A kis masina a Börzsöny fakitermelésének és az ekkoriban újra fellendülő kőbányászatnak köszönhetően azonnal a munka sűrűjébe került, s tehervonatok élén szakadatlanul szolgált az elkövetkező évtizedekben. A második világháborús eseményeket és az államosÃtást követően már csak két gőzös maradt a vasúton. Az egyikük a Triglav volt. Az államosÃtáskor a magyar országos mozdonyjelölésbe illeszkedő pályaszámot kapott: v.356-301. Ez a pályaszám, amit akkor már egy sok évtizede működő jelölési rendszerben adtak ki, azonban igen különleges, mert "Ő" az egyetlen magyar gőzmozdony, aki a sorozatjele elé egy kisbetűt is kapott. Izgalmas, és még be nen végzett, kutatási feladat az ok felderÃtése. A rendszeres gőzüzem 1962-ben szűnt meg a Királyréti Erdei Vasúton, ezután a Triglav Paphegy állomáson kapott helyet, ahol fűtőkazánként üzemelt, alkalmanként különvonatokat is továbbÃtott.
A vasutat ma is üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. jogelődje 1972-ben a mozdonyt fölajánlotta az akkor szerveződő Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút gyűjteményébe, egyben a Közlekedési Múzeum gyűjteményének is része lett. Nagycenken a Kastély állomás mellett található szabadtéri mozdonykiállÃtás része volt 1974 és 2007 között, Kismaroson 2007-től volt látható.
A felújÃtás során hamar kiderült, hogy a mozdony üzemképessé tehető, ennek oroszlánrészére Debrecenben került sor az Energoszerviznél, KBK-tagok hathatós közreműködése mellett. Óriási eredmény az egyesület számára, hogy erre a szakmailag rendkÃvül komoly felújÃtásra és a nosztalgiaüzemben való használatra a tulajdonos Közlekedési Múzeumtól engedélyt kaptak. A Triglav a legöregebb üzemképes kisvasúti gőzmozdony Magyarországon, de összességében is előkelő helyet foglal el az üzemképes gőzösök között.
Erős emelkedőben kapaszkodik a gyönyörű arányokkal rendelkező gőzgép.
A gőzmozdony közlekedési napjáról egy videót is föltöltöttem a YouTube-csatornámra
:
A Dunakeszin gyártott zárt személykocsi eredetileg Királyrét számára készült, és ott akár a Triglavval is közlekedhetett. Később Gemencen át Mesztegnyőre érkezett, ahol 760 mm-es vendégforgóvázakon próbálták használni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A KBK egy megvásárolt Bak-kocsiért cserébe kapta meg, a felújÃtás pedig az eredeti gyártó DVJ-nél történt lassan, de rendkÃvül igényesen. Hála a teljeskörű pályafelújÃtásnak, ma már korlátozás nélkül közlekedhet Kemencén, Ãgy a hideg időszak alapjárműve, de nyáron is tud segÃteni nagy kapacitásának köszönhetően. A mégrégebbi, értékesebb, favázas járművek Ãgy csak különleges alkalmakkor kell közlekedjenek.
Rengeteg kisvasúton fotóztam már Svájctól Bulgáriáig, talán ezek a képek is érdekelnek téged:
A hÃd előtt jobbra elfutó laposabb földcsÃk a hajdani királyházi szárnyvonal alépÃtménye.
10 évvel ezelőtt még az első osztályommal segÃtettem megépÃteni azt a hiányzó három vágánymezőnyi szakaszt (kb. 24 métert), amivel idáig elért újra a Kemencei Erdei Vasút
. Később több más projekten, többek között Feketevölgy állomás kezdőponti váltókörzetén is dolgoztunk. Itt az árvÃz nem mosta el a pályát, de a természet teljesen visszavette, Ãgy rendes közlekedésre nem volt alkalmas, a vonatok a panziótól északra fekvő megállóhelytől tolva közlekedtek Godóvárig.
Ha kedveled a gőzmozdonyokat, érdemes lehet ezeket a képeket is megnézned:
További képeim a Kemencei Kisvasútról:
Ha pedig további őszies vonatfotókat szeretnél látni, itt a lehetőség
.
További képeim a Kemencei Kisvasútról:
Az egyedülálló Krauss-München gyártású, 600 mm nyomtávolságú gőzmozdony a kisvasút legújabb szenzációja.