A Berner Oberlandbahn ABeh 4/4^I 304 Wilderswil és Zweilütschinen között

A Schynige Platte-Bahn csak kis kitérő, a környék közlekedésének főgerince a BOB.

A Berner Oberlandbahn

Túránk előző állomása a MOB vonala volt, aminek német neve (Montreux - Berner Oberland Bahn) igencsak hasonlít erre a vasútra, de a hasonlóság kb. ennyi is. Az Interlakenből a Jungfrau lábához vezető, Y-alakban elágazó vasút ugyan mindent megtett, hogy igazi, közforgalmú vasútnak nézzen ki (gőzmozdonyos, később háromtengelyes villanymozdonyos üzem, hosszú vonatok, közvetlen kocsik Luzernből a Brünigbahnon, a valahonnan valahova vezető svájci kisvasutak egységkocsijainak használata), de valójában ez mégiscsak egy kis, helyijárat csak. Igaz, eredetileg a Breithorn csúcsa alatt hosszú alagúton átvezetve Vispig tervezték vinni, de ez végül egyáltalán nem valósult meg. A Meiringen - Oberwald közötti Grimselbahn pótolhatja majd ezt a kapcsolatot részben, másik részben pedig a BLS és a Lötschberg-Basistunnel már megtették ezt. 1890-ben nyílt meg a bönigeni kikötő helyett a mai Interlaken Ost-ról kiindulva a két vasútvonal, HG 3/3 sorozatú, fogaskerékhajtással is rendelkező gőzmozdonyokkal. A kis emelkedés miatt a mozdonyok mindig a vonatok elején helyezkedtek el. 1914-ben álltak át itt is a villamos vontatásra a HGe 2/3 sorozatú villanymozdonyokkal. Ma a vonalakon teljesen motorkocsis üzem van, de a képen látható ABeh 4/4^I sorozat már nincs forgalomban. A Berninabahn és sok más kisvasút motorkocsijaira is hasonlító járművek 1965 és 1979 között készültek, teljesítményük 1044 kW, legnagyobb sebességük adhéziós üzemben 70 km/h, forgaskerekű üzemben 40 km/h, 1500 V egyenfeszültséggel üzemelnek. A vonal alapvetően a Lütschinentalban vezet, annak kettéágazásakor egyik ága a Schwarze Lütschine mentén Grindelwaldba, másik ága pedig a Weisse Lütschine mentén Lauterbrunnenbe vezet. Mindkét ágon van olyan meredek emelkedő, ahol egy-egy fél állomásköznyi szakaszt Riggenbach, illetve egyre több helyen von Roll-fogasléccel tesznek meg a vonatok, a csekély meredekség (60-120 ezrelék) miatt a szokásosnál nagyobb sebességgel. A motorkocsi erejét jól jellemzi, hogy a hozzá kapcsolt három Einheitswagen mögött még egy háromrészes, csuklós, alacsonypadlós vezérlőkocsit is húz - természetesen Stadler gyártmány. Itt Wilderswilnél még ráadásul hozzá van kapcsolva még egy ugyanilyen szerelvény, egy második motorkocsival, és Zweilütschinenben kettéválik a szerelvény - ez az első fele indul Grindelwaldba, a hátsó pedig Lauterbrunnenbe. Visszafelé fordított a program, összezárás után együtt mennek le a vonatok Interlakenbe.

A képen a háttérben látható hegyek már a Brienzersee túlpartján állnak, ám a BOB vonata rövidesen behalad a Lütschine völgyébe, amelyik egyre jobban szűkülni kezd, Lauterbrunnen felé elágazva pedig az ablakon kihajolva és előre nézve már a Jungfrau is láthatóvá válik. A grindelwaldi ágon vannak a nagyobb emelkedők, Grindelwaldnál viszont kiér a vasút egy kis fensíkra, így ott tipikus svájci házak között haladnak a vonatok. Onnan továbbhaladva a Wengeralpbahnon végig élvezhető az Eiger látványa.