Vonatérzékelés tengelyre szerelt ellenállással Roco Z21 DCC digitális modellvasúton
Az előző, DCC jelzős cikkem 
hez is kapcsolódik ez az írás, hiszen az áramfelvételt használó vonatérzékeléssel állítja a JMRI program automatikusan vörösbe a fény főjelzőimet a modellvasutamon. Ebben a cikkben, és a hozzá kapcsolódó YouTube-videóban bemutatom, hogyan működik a vonatérzékelés, és hogy a saját áramfelvétellel nem rendelkező kocsikat hogyan szerelem föl egy ellenállással az egyik tengelyen, hogy így a Z21 számára minden jármű látható legyen.
A Roco Z21 rendszeréhez többféle detektort, vonatérzékelőt, szenzort is lehet illeszteni, én a fekete és fehér Z21 R-Bus csatlakozójához kapcsolódó, 10819 cikkszámú Z21 Detector x16 -ot választottam. Ezen 16 vágányszakasz áramfelvételének megváltozását mérő kimenet található. A dolog úgy működik, hogy a Z21 központból vagy erősítőből érkező J és K sínjelvezetékeket bekötjük a Z21 Detector x16 J és K bemeneteibe (igaziból föl is lehet cserélni őket), majd az egyik sínszálat minden, számunkra érdekes vágányszakasz mindkét végén megszakítjuk, és a Detectoron keresztül táplálunk meg. A megszakítás történhet elfűrészeléssel is (például egy Dremellel), de én műanyag, szigetelő sínpapucsokat használtam (ez TT-ben a Tillig 86101). A Detector bemenetét akár a megszakítatlan fővágányból is meg lehet táplálni, de nekem a két sínszálnak megfelelő DCC-busz egy vastag, villanyszereléshez is használt kék és fekete vezetéken végighalad a modellvasút alján, így onnan közvetlenül tápláltam meg. A hozzám közelebbi, fekete vezetékből minden vágányszakaszt legalább két helyen közvetlenül megtáplálok (csavaros elosztópaneleket vagy Wago 5-ös csatlakozókat használok), a távolabbi, kék vezetékből hasonlóan jut a jel minden olyan vágánymezőbe (főleg mellékvágányok, illetve nálam a váltókörzetek is), ahol nem akarom a járműveket érzékelni. Az állomási fővágányokon, a nyílt vonalon, a jelzőket visszaejtő vágányszakaszon és a tárolópályaudvarokon a Z21 Detectorból érkezik a belső, kiszigetelt sínszál táplálása. Az állomáson ehhez vékony, a távolabb fekvő tárolópályaudvaron vastagabb (kisebb méterenkénti ellenállású) elektronikai vezetékeket használtam.
Ugyanígy használható lenne a 10808 Z21 CAN Detector is, ami R-bus és CAN-bus segítségével is csatlakoztatható a Z21-hez (utóbbi csak a feketén van), de annak csak 8 kimenete van, így számomra nem volt kedvező az ára. A CAN-buszos megoldás előnye, hogy az áramellátását a CAN-buszból kapja, nem a DCC-ből, illetve, hogy bekapcsolt RailCom esetén a RailCom-képes dekódereknek a címét is visszaküldi a parancsközpontba, így például a számítógépen futó TrainController program rögtön tudhatja, hogy melyik szakaszon melyik mozdonyok állnak, ennek hiányában kezdetben "föl kell rakni" a mozdonyokat a TC-ben is a megfelelő vágányokra, ahol a mozgásukat utána már nyomon tudja követni. Mivel én teljesen automatikus üzemet, és így TrainControllert sem használok, nekem erre nem volt szükségem.
A Z21 detektorral használható Reed-relé is, ami így a járművekre szerelt mágneseket tudja érzékelni, de egy ellenállással sorba kötve akár egy nyomógomb vagy kapcsoló állapota is bevihető a digitális rendszerbe, és így például a DCC eszközdekódereknek egy fizikai kapcsolópultról is tudunk parancsokat küldeni a JMRI vagy a TC közbeiktatásával. Én a vonatérzékelést elsősorban arra használom, hogy a Z21 App-ban, a valódi biztosító berendezésekhez hasonlóan (mint ezen a svájci Dominón ), vörös csíkkal lássam, melyik vágányok foglaltak, és melyek szabadok. Ez főleg a tárolópályaudvarnál fontos, ami nálam egy fal mögött, a folyosón van, így az állomás mellől nem látok oda, de a vörös visszajelentésnek köszönhetően mindig szabad vágányra tudom kiküldeni a vonatokat. Sokan szeretik alagútban, rejtve kialakítani a tárolópályaudvart, ott még hasznosabb tud ez lenni. Nálam nincs alagút, és a tárolóvágányok hozzáférhetősége is fontos volt, mivel gyakran változtatom a szerelvényösszeállításokat.
A dekóderrel szerelt mozdonyokat és kocsikat akár sötét állapotban ácsorogva is érzékeli a Z21 Detector, bőven elég hozzá a dekóder alapáramfelvétele, de nem okoz gondot neki az analóg kocsivilágítással szerelt személykocsik érzékelése sem. Mivel szeretek tolatni és iparvágányokat kiszolgálni, ezért elég sok teherkocsim van, amik néha, például rendezéskor, az állomás több vágányát is elfoglalják. Ezeknek alapból nincs áramfelvételük, de egy megfelelő ellnállás beszerelésével ez megoldható. A kétsínes rendszerben ugyanis a járművek tengelyinek egyik végén a keréktárcsa szigetelten van a tengelyre fölhúzva, de ha itt egy ellnállással összekötjük a kereket és a tengelyt, akkor egy kis árammal mégiscsak vezetni fognak. Kísérleteim alapján 2500 ohmnál nagyobb ellenállást már nem érzékel a Z21 Detector x16, így 2 kΩ-os SMD ellenállásokat használok (LOMEX CR-05JL7----2K (VIK) RoHS 2K00 5% 0805), amiket először CA pillanatragasztóval rögzítek a műanyag szigetelőgyűrűhöz, majd a két végét ezüst vezetőlakkal kapcsolom a keréktárcsához, illetve a tengelyhez. Ha a kerékről lekopik az oxidréteg, akkor néhány napnyi használat után teljesen üzembiztos, akár egy kocsit is érzékel bármely vágányon a rendszer, egy többkocsis szerelvényt pedig szinte bármikor, nyilván mozdony nélkül is. Ez nekem óriási segítség, ezért minden teherkocsim egyik tengelyére teszek egy ilyen ellenállást.
A végeredmény megtekinthető az alábbi képeken, a folyamat és a foglaltságellenőrzés elvi háttere pedig a cikk végén található videóban. Kérlek ne felejt el föliratkozni a csatornámra !
Egy kupac, ellenállással már fölszerelt teherkocsi
Tillig TT Modellgleis műanyag szigetelőpapucs
A Roco Z21 Detector x16 (10819)
A DNYBV Shell tartálykocsi a fölragasztott, odalakkozott ellenállással
A JŽ fedett teherkocsi a fölragasztott, odalakkozott ellenállással
A JŽ fedett teherkocsi a fölragasztott, odalakkozott ellenállással