A Slovenske železnice 813 020 pályaszámú FIAT motorvonata Holmec és Prevalje között

Ami ma néhány kisforgalmú mellékvonalnak tűnik, az a Habsburg birodalom egyik fontos vasútépítése volt, egy alapvető kelet-nyugati kapcsolat. 1856-ban nyert koncessziót a Déli Vasút a Marburg-Villach-Brixen vasútvonal megépítésére, amely 1863-ban nyílt végül meg. A vonal a mai Mariborban csatlakozott a Südbahn Laibachon (Ljubljanán) át Triesztbe vezető fővonalához, majd Dravográd, Bleiburg, Klagenfurt, Villach, Spittal-Millstättersee, Lienz, Innichen (San Candido, Dél-Tirol, Olaszország) érintésével ért Franzensfestéig (Fortezza, Dél-Tirol, Olaszország). Ma is teljes hosszában üzemel, Klagenfurt-Villach szakasza a Rudolfsbahn meghosszabbításaként a Bécset Olaszországgal összekötő fővonal, a Villachtól északra fekvő szakaszához csatlakozik a Tauernbahn, Innichenből (Kelet-Tirol fővárosából) pedig Dél-Tirolon át korridorvonatok jártak sokáig a tiroli Innsbruckba. Bleiburgban csatlakozik be a Lavanttalbahn, ami viszont már a mai osztrák vasútmegszűntetési hullám egyik sajnálatos példája. A délen a Lavant völgyében haladó, majd a 955 méter magas Obdacher Sattelen (Obdachi-nyergen) át a Rudolfsbahn Zeltweg állomására becsatlakozó vonalon ma minimális a forgalom. Teherforgalomban a Neumarkter Sattelen átvezető Rudolfsbahn konkurrenciája lehetne, de egy vágánnyal, felsővezeték nélkül csak helyi forgalmat bonyolíthat az amúgy sem tehervonatoktól túlterhelt térségben, a személyforgalmat pedig fokozatosan számolják föl: először Zeltweg és Bad St. Leonhardt között szűntek meg az átmenővonatok, majd a korábban Herkules+CityShuttle ingákkal kiszolgált Wolfsbergből is kiszorult a vasút, hiába egy nagyváros közepén van az állomás, ahonnan a vonatok közvetlen eljutást adnak Klagenfurtba. Ma St. Paul im Lavanttal a Desirók végállomása. Karintiában sok más mellékvonal is megszűnt, legutóbb a gyönyörű Rosentalbahn és az Arnoldsteinből Kötschach-Mauthenbe vezető Gailtalbahn (amit sok éve felújítás miatti vágányzár miatt nem tudtam beutazni).