A CFR 477 895-3 a Dacia gyorsvonat élén Déva állomáson, a háttérben a tipikus felvételi épülettel
(Első Erdélyi Vasút)
Fényképezte: Takács Bence 1617 megtekintés
|
Déván valahogy mindig furcsán épülnek a dolgok. NyÃlván mindenki ismeri a vár kivitelezési nehézségeiben megözvegyült KőmÃves Kelemen életrajzát, de nem kevésbé meglepő a vasútállomás sorsa sem! A román iparosÃtás által négyszeresére duzzasztott város is túl kicsi volt ahhoz, hogy a párt engedélyezze egy új állomás épÃtését (a megalomán projekteket a Temesvár-méretű nagyvárosoknak tartották fönn), a dörzsölt megyei párttitkár viszont elérte, hogy felújÃthassa a régi állomást; annak falainak rejtekében pedig a pénzből inkább új, kevésbé szép, de a helyiek szerint sokkal praktikusabb elrendezésű állomást emelt.
A korábbi állomás a Tiszavidéki Vasút tÃpustervének megfelelő volt, mivel az Aradról a Maros völgyén át Tövisig (ma: Teius, Románia), és onnan Brassóig vezető vonalat ez a magánvasút kezdte épÃteni. Meglepő módon Erdélyben a Kiegyezésig nem is épültek vaspályák, elsősorban az osztrák kormány és a magyarok igényei közti ellentét miatt. A magyarok először egy Kolozsváron át a Székelyföldet északon elérő vasutat preferáltak volna, az osztrákok (és a Dél-Erdélyt benépesÃtő szászok) számára a déli, Romániával közös határt jelentő Vöröstorony-szoroshoz Nagyszebenen át vezető vonal volt a fontosabb. Végül 1865-ben indult meg az első menetben Gyulafehérvárig (ma: Alba Iulia, Románia) vezető vaspálya kivitelezése, de az olyan lassan haladt, hogy a TVV helyett új fővállalkozóként a Zsil-völgyi bányákban érdekelt Brassói Bánya és Huta Egyletnek, akik Első Erdélyi Vasút néven alapÃtottak, mai szóval, projekttársaságot, aminek köszönhetően 1868. decemberében végiggurulhatott az első vonat az Arad és Gyulafehérvár közötti 211 km hosszú vonalon.
Fotó: Takács Bence
Copyright 2005-2024. www.benbe.hu. Takács Bence vasúti fotó-gyűjteménye.