Az ÖBB 1142 601 Breitenstein és Wolfsbergkogel között

Már éppen indultam volna át az alagúton, amikor az előbb látott 1044-es IC meglepett hátulról, így maradtam, és meglőttem szerencsésen a Taurust is. Átérésem után az addig az alagútnak ezen a felén várakozó osztrák vasútbarátok indultak volna visszafelé a rövid alagúton át, de szerencsére visszahőköltek. A többszöri S-kanyarok és a sziklafalak miatt itt gyakorlatilag néma csönd van, semmi nem hallatszik a vonatokból (a hágó közelében zajló események annál inkább, így a hangok csak összezavarnak). A kibukkanástól számított kevesebb, mint száz métert 60 km/h-val gyorsabban megteszi a tehervonat, mint Csányi Sándor egy jobb napján tenné ezt a 14 métert, így nem érdemes reszkírozni. Én mindig a hegy felőli helyes vágány oldalán kelek át - egy helytelenvágányozás ott is hazavághat, de mégis jobbak az esélyeim, mint ezen a szélen.