Tipikus holland felvonóhidak Leidenben (Kerkbrug, vagyis a templomnál levő híd)

1867-ben épült az Oude Rijn [Úde Rájn] fölé (Öreg-Rajna), de már 1350-ben híd állt itt. Az Oude Rijn a Rajna-Delta egyik ága, a rómaiak korában ez volt a főág, és itt zajlott a hajóforgalom javarésze. Időközben azonban föltöltődött, és már csak a csatornajáró kis bárkák tudják használni, így más ágak vették át a szerepét. Ez tehát folyó, nem csatorna, de a holland szóhasználat máshogy kategorizálja a viziutakat. Ugyebár a csatorna szóra rögtön négy szavuk is van, ez egy gracht. A gracht olyan városon belüli vízi út, amit egy vagy két oldalról utca fog közre, és az utcán házak állnak, többnyire teljes utcafront-beépítéssel. Szintén tipikus városi megoldás a singel, ami hajdan a városalat övező vizesárok volt, de a városfalak lebontásával megkülönböztethetetlen lett egy bármilyen más csatornától. Néha még a partjukon levő széles zöld sáv árulkodó lehet, mint Leidenben, de máskor sima grachtok lesznek belőlük, mint Amszterdamban . A nevük viszont többnyire egyszerűen Singel marad. A kanaal gyűjtőfogalom minden csatornára, függetlenül attól, hogy van-e mellette utca, bár elsősorban a vidéken vezető vízi utakat szokták így nevezni. A vaart azoknak a csatornáknak a neve, amiket elsősorban a hajókkal való szállítás miatt építettek, nem a vízszint szabályozása miatt (erről még lesz szó). Ez sem mindig igaz, hiszen például az Amsterdam-Rijn-Kanaal elsősorban a hajózást szolgálja.

Az ilyen fölvonóhidak nagyon egyszerűen működnek: a hátranyúló ellensúlyba be lehet akasztani egy rudat, amivel könnyedén le lehet azt húzni, így a hiíd fölemelkedik. Visszabillenteni mégegyszerűbb: a kezelő, vagy a hajós, egyszerűen rásétál a hídra, ami az ember súlyától visszabillen. Pár éve Alkmaarban láttam egy ilyet működés közben, itt Leidenben kicsi a hajóforgalom és a legtöbb hajó el is fér a hidak alatt.