A Stedelijk Gymnasium aulája a LEMUN konferencia alatt

Az ilyen ENSZ-modell konferenciák lényege, hogy a diákok ENSZ-küldöttek bőrébe bújnak, és globális problémák megoldását keresik. A General Assembly (Közgyűlés) mellett számos bizottság munkáját is modellezik, így az ECOSOC (Economical, Humanitarian and Social Council), az SC (Security Council), EC (Environmental Committee), CC (Crisis Committee) és az SCC (Scientific Council) a szokásos bizottságok. Megjelennek néha különlegesebb darabok, vagy vendégbizottságok is, mint az ICC (International Criminal Court), AL (Arab League), vagy a HC (Historical Committee), ahol tavaly az első világháborút játszották újra. A küldöttek egy iskolából általában egy országot képviselnek, sosem a sajátjukat. A bizottsági munka draft resolutionök készítéséből (határozati javaslat), ezek megvitatásából, módoításából (amendment) és elfogadásából áll. Eközben az egyes országoknak lobbizniuk kell, szövetségekbe tömörülnek, összességében ez egy három napos, nagyon bonyolult politikai játék - gyakran a kísérő szaktanárok, az úgynevezett MUN Directorok sem tudják, hogy pontosan hol is tartanak a diákok. Azért így is néha igyekszünk olyan tanácsokat adni, ami teljesen új irányba tereli a küldöttek politikáját, megkönnyíti a resolution elfogadását, de igazán csak az utólagos értékelésnél dől el, hogy jól dolgoztak-e.

Ezt az utólagos értékelést én azonban nem látom, a MUN-oknak (amelyek egyidősek magával az ENSZ-szel) a szellemisége szerint a fölkészülés, sőt, a MUN rendezvény teljes megszervezése és lebonyolítása is a diákság feladata, a tanárok csak mosolygós, erkölcsi támogatást nyújtanak. Pont ez a rendezvények sikerének a titka, és ezért sikeres a mi iskolánk, több milliós költségvetéssel üzemelő rendezvénye, a KARMUN (Karinthy Model United Nations) is már több, mint egy évtizede.