A MÁV M40 114 és M40 209 Aszófő és Örvényes között, a háttérben a Tihanyi-félsziget és a Sajkodi-öböl

Mivel előző este kisebb késést okozott, hogy a zöld M41,114 regulátora rosszalkodott, ezért a biztonság jegyében a MÁV Nosztalgia kft. elküldte a harmadik, a hétvégén munka nélkül maradt Púposát is, hogy együttes erővel győzzék tovább a fordát. Így a Púposok egy újabb színterve is bemutatkozhatott a Retró Hétvégéken, nem utolsó sorban fölvillantott egy olyan kort, amikor a régi, még egyedi színtervű mozdonyok között már megjelentek a mai, úgynevezett egységes színterv elérése felé a szárnypróbálgatások. Számomra a MÁV legkedvesebb, mozdonyokon alkalmazott fényezési sémája az úgynevezett átmeneti színezés volt, amit eredetileg csak az M61 019, M62 011 és M62 013 pályaszámú mozdonyok kaptak meg. A vasúti bulvár szerint csak ezek, de más mozdonyokról is találni fényképet at átmeneti színezésben, így például az M62 009-ről is.

A színezés jellemzői voltak a narancssárga mozdonyszekrény, a világosszürke főkeret és tető, valamint a gép oldallemezein a fehér színű, nagyméretű MÁV logó. A szoknya felső része halványsárga. A Ganz-MÁVAG nagymozdonya, az M63-as Gyík több példánya is az átmeneti színezést hordta, néhány azonban teljesen sárga homlokfallal, de ezekről sem hiányzott a MÁV-logó. A későbbiekben a Szergejek közül több is ilyen fényezést kapott, de már logó nélkül, míg a Nohaboknak végig ez maradt az egységes színterve, de logó nélkül, és végül már piros színben, a tetőt is színre fújva.