Az Albatros klub 498 104 Lipov és Louká u Ostrohu között a Velička-viadukton

Még nem láttam, mit lőttek a srácok onnan (jóval utnánunk érkeztek persze, de eszük ágában sem volt nem beállni elénk). Majd azért linkelni fogom, ha kiderül, mi az eredmény.

Itt elég hűvös lett, annak ellenére, hogy ismét felhőbe burkolózott a táj. Egy órát várakoztunk, miközben többször hallottuk a gőzös kürtjét - légvonalban csak pár kilométerre van Veselí nad Moravou, de a közút és a vasút is nehezen kapaszkodik föl a dombok közé, jókora kerülőt megtéve. Ugyan a Fehér-Kárpátok egyetlen csúcsa sem éri el az 1000 métert, mégis nehéz terepnek számít. A vasutat csak 1929-ben adták át, addig a Vlára-szoros (Bylnice - Hőlak) és a Dévényi-szoros (Jókút-Pozsony) között nem volt vasúti átkelési lehetőség Csehszlovákia két része között. Ez nem csak a hadseregnek volt gond, hanem a bányászatnak, erdészetnek és az iparnak is. A környék városai már Mátyás óta jelentős előnyöket élveztek, de vasút híján nehezen tudták fölvenni más területekkel a versenyt. Fényes Elek beszámolója szerint a ma már Szlovákiához tartozó Ótura például:

Ó-Tura, tót m. v., Nyitra vmegyében, Vágh-Ujhelytől nyugotra egy órányira, hegyek és erdők között. Számlál 2497 kath., 3127 evang., 3 reform., 90 zsidó vagyonos lakosokat; kik sok tehenet tartván, nem csak otthon sok vajat csinálnak, hanem az északi megyéket bejárván, azt öszveszedik, s vele igen nagy kereskedést űznek.

Myjava látképét az óriási csaptelepek, csövek és más szanitertermékek gyártására szakosodott Slovarm gyár uralja, de egyébként is talán föltűnt, hogy az albumban jópár kép hátterét kisebb-nagyobb kémények uralják. Az ipar itt a mai napig él és fontos (és ennek köszönhetően tehevonatok is járnak). Talán sokat elmondanak Fényes Elek szavai a helyi vallásokról: Van itt kath. paroch. templom, evang. szentegyház s ekklézsia, synagóga, és sok csizmadia..