A PKP Ol49 59 Belęcin Wielkopolski és Tuchorza között

Megérkeztünk tehát Wolsztynba egy félelmetes lengyel autópályázás után, és hát így két látogatás után azt kell mondjam, ez a földkerekség egyik legjobb helye, pedig sziklás hegycsúcsoknak nyoma sincs errefelé, amire én azért általában igényt tartok. De képes vagyok változni, ez pedig a földi gőzösparadicsom (egyelőre), amit minden vasútbarátnak meg kellene látogatnia! Én ugyanis korábban nem rohangáltam a gőzösök után, aminek szerintem az lehet az oka, hogy a magyar gőzösök igen ritkán húznak olyan szerelvényt, ami hozzájuk illik (ez például a 100 éves vonat egyik utolsó föllépése volt), és érdemes fényképezni. Itt viszont minden összeillik, de nem csak Wolsztynban, hanem a környező kisvasutakon is, így az elmúlt körülbelül három évben alaposan megnőtt a gőzösös fényképeim száma, egyre több (autentikus) helyre megyek el gőzöst fotózni.

A lengyel gőzösözés másik nagy fellegvára egyébként Chabówka, ahol szintén jártam tavaly, azt is érdemes megismerni. De az csak nosztalgia és múzeum, ez viszont élő, napi, menetrend szerinti gőzmozdonyos vonat, és csodálatos!

A fotóhoz egyébként a kocsimmal egy ház garázsbejárójába parkoltam, ami a hangos köszönésem után óriári vigyorgást váltott ki a házigazdáknál, majd még a létránkat is fölállítottam az út mellett, szóval önkormányzati választást megszégyenítő cirkuszt rendeztünk, de a helyiek nagyon jól viselték. Szerintem kicsit mindenki büszke erre.