Jellegzetes semmeringi panoráma - gráci IC ÖBB 1142-essel a Kalte Rinne-viadukton

A téli erdőben kanyarog ez a vegyes szerelvény, ami a railjetek előtti időben jellegzetessége volt a Südbahn és a villachi Rudolfsbahn vonalának (bár nem éri föl a tiroli helyzetet, ahol volt már IC tisztán CityShuttle kocsikból , sőt, egy vágányzár alatt még Talentből is). Ebben az albumban főleg őszi képek lesznek, amikor a hegy a legszebb képét mutatja, remélem, nektek is tetszeni fog!

A Semmeringbahn jellegzetességei a kanyargós vonalvezetés és a tájba simuló, kimondottan a táj szépségét hangsúlyozó műtárgyak és magasépítmények. Ennek oka, hogy az első igazi magashegyi vasútvonalként épült meg, így még a korai vasútépítési szabványok, így ívsugarak és állomáshosszok jellemzik. A számtalan fejlesztés ellenére a pályasebesség még mindig 60 km/h az északi, és 80 km/h a déli rámpán, ami miatt az átkelés a mindössze 965 m magas hágó alatt egy órát vesz igénybe. A tervezett Semmering Bázisalagút, bár nem lenne sokkal rövidebb (geológiai viszonyok miatt jelentős íveket írna le, illetve így lehet biztosítani a síkvidéki, kb. 5 ezrelékes emelkedést), a magasabb pályasebesség miatt jelentős menetidő-csökkenést lehetne vele elérni. Jóval nagyobbat, mint a Koralmbahnnal. Utóbbi mégis évek óta épül, míg a Semmeringbasistunnel (SBT) fúrását csak idén januárban kezdték el. A 27,3 km-es, két egyvágányú vágatból álló bázisalagút 2024-ben nyílhat meg, nyolc évvel a Gotthard, egy évvel a Koralmtunnel után, viszont egy évvel megelőzve a semmeringinél is fontosabb Brenner-bázisalagutat. Miközben a Koralmbahn esetében elsősorban azt kérdőjelezik meg, hogy értelme lenne az építésének (Villach és Klagenfurt kisvárosok, az NSV legalábbis indokolatlan, az Olaszországba irányuló személyforgalom az olasz vasút hozzáállása miatt minimális, a teherforgalom pedig inkább észak-déli irányú), addig a Brenner-alagút építését az olasz féllel zajló viták, a Semmeringét pedig környezetvédelmi aggályok lassítják. Elsősorban a karszt vízszintjének csökkenésétől tartanak a zöldek, ami azért érdekes, mert más, karsztvidéken áthaladó bázisalagútnál ez a probléma eddig nem merült föl, így itt is politikát lehet a háttérben sejteni (a Koralmbahn és úgy általában az Új Südbahn szellemi atyja a volt karintiai kormányzó, az osztrák Szabadság Párt (FPÖ) vezetője, Jörg Haider volt. Haider szülei a náci párt tagjai voltak, ő maga is szélsőséges nézeteket vallott például a munkanélküli segély vagy a bevándorláspolitika terén, támogatását jórészt a líbiai diktátor Kadhafitól és az iraki Huszeintől kapta, nem csoda, hogy míg pártja kormányon volt, Ausztriát szankciókkal sújtották az EU liberálisai. Ennek mellékes eredménye egy fontos közlekedési folyosó fejlesztésének legalább tíz éves csúszása.)