Az Arlbergbahn-Ostrampe ékköve, a Trisannabrücke és a Wiesberg kastély
(Arlbergbahn)
A képen egy duplagépes ÖBB-EC: a jelentős terhelésű vonalon szükség is van rá, az előfogat valószínűleg egészen Innsbruckig elkíséri a vonatot. A régi Wiener Walzer Landeck-Zams és Bludenz között közlekedett rendszeresen tológéppel, méghozzá többnyire 1144-es sorozatúval, ami igencsak nosztalgikusnak számít a szinte csak Taurusokkal kiszolgált Arlberg-vasúton.
A kastély ódonnak tűnik, pedig nem teljesen az. Mostanában föllángol a vita, hogy hagyjuk-e meg széthordott (hiszen nem ostromban semmisültek meg, hanem a XVIII.-XIX. században hordták szét építkezésekhez) a régi várainkat, így például a most gyönyörűen újjáépített Füzéri várat. Sokan azzal érvelnek, hogy hamis nosztalgia az újjáépítés, hiába nézünk irígykedve például a török dúlásokat megúszott osztrák várkastélyokra. Csakhogy valójában az olyan, szinte eredeti állapotú, berendezett, csodálatos középkori és reneszánsz kastélyok, mint Fraknó, Schallaburg vagy akár Wiesberg, modernkori építések, csak a Vasfüggöny miatt mi nem emlékszünk rá. Ezt többnyire a turizmus hívta életre, csak nem a XXI. században, mint nálunk, hanem már a XX.-ban. Ha valaki megnézi a Trisannabrückéről az építésekor, még a gőzös üzem idején készült fotót , láthatja, hogy a mai várnak csak néhány épülete állt, többek között a torony valamikor a villamosítás idejében épült vissza. Történeti emlékeink megérdemlik, hogy abban a pompában mutatkozhassanak be, amelyben lakóik élvezhették, nem kell néhány XIX. századi kőtolvaj keze munkáját tekinteni a műemlékvédelem feladatának. Azt pedig különösen otrombának érzem, amikor egy félig lerombolt épületet szándékosan vasbetonból építenek vissza, hogy egyértelműen látszódjon a különbség az eredeti és a hozzáépítés között
. Hát, látszik! Igazságot a restaurátoroknak!
Fotó: Takács Bence
Copyright 2005-2024. www.benbe.hu. Takács Bence vasúti fotó-gyűjteménye.